A győri Fa- és Fémipari Szakközépiskola 1901 október 28-án kezdte meg működését és 25 évvel később, egy 38 férőhelyes internátussal egészítették ki.

Tekintettel arra, hogy az internátust olyan tanulók részére hozták létre, akik messze vidékről valók, kollégiumunk története itt indul, bár jóllehet hivatalosan csak 1970-ben avatták kollégiummá.

Adatunk van arra, hogy az 1928/29-es tanévben 34 tanulót helyeztek el. Közülük az év folyamán kettő kimaradt.

Az internátusi ellátás magába foglalta a lakást, a fűtést, a világítást, ágyneműt és annak mosását, orvosi kezelést, továbbá a teljes élelmezést. Az ellátási díj 45 Pengő volt.

Teljes kedvezményben részesült 3 tanuló, melyet a minisztérium volt hivatva oda ítélni, kétharmad kedvezménybe részesültek további hárman. Tizenketten fél kedvezményt élveztek, egyharmad kedvezményben ismét 3 diák részesülhetett, ez utóbbiakat az iskola állapíthatta meg a tanulók tanulmányi előmenetelét és szociális rászorultságát figyelembe véve. Ezért a legtöbben megsokszorozták szorgalmukat.

Az 1930/31-es tanévben már 49 tanuló nyert elhelyezést az internátusban. A vidékről naponta bejáróknak menzát adott az iskola. Volt még tejakció is,  amelyet 14 diák részére állapított meg rászorultság alapján az iskola orvosa, további 10 ifjú pedig ingyen tizórait kapott a tanév folyamán Győr város jóvoltából

Ezekben az években Aknaszlatinai György Ede okleveles gépészmérnök volt az igazgató.

Nagy tisztelettel gondolunk vissza Ozora Ferenc okl. gépészmérnök tanárra, aki az első internátusi felügyelő volt. A tanár úrnak a következő feladatokat kellett ellátnia az 1932/33-as tanévben: internátusi felügyelő volt, és az első osztály főnöke, az iskolában cserkész parancsnok, az elsősöknek magyar nyevtant, a harmadikosok-nak szakrajzot tanított, valamint az elsősök, másodikosok és a harmadikosok részére tornát. A fentiek mellett még heti 2 órában játékdélutánt vezetett.

Szlavonics Ferenc tanár úr 1945-48 között vezette az internátust és 1951-1969-ig matematikát tanított.

Az internátusi hálóterem a mai iskolai könyvtárteremben volt, a tanulószobát pedig a könyvtárral szemben lévő tanterem helyén alakították ki. 1948-ban, a mai VOLÁN-pályaudvarral szemben álló katonai laktanya egyik romos épületében helyezték el a diákszállást. A diákok maguk tették lakhatóvá, villanyt, vízet szereltek be. Havi 5 Ft-ot kellett befizetni /aki tudott fizetni/ és otthonról hozták az élelmiszereket /liszt, zsír, burgonya/ .6 hónap multán önkényesen átköltöztek a Bisinger-sétány 16 sz. alá, tekintettel arra, hogy az itt lakó lányok a tanítóképzőben kaptak helyet.

A Kereskedelmi Szakmunkásképző épületében is voltak 1 évig.

Kálvária út.

Intézményünk az 1949/50-es tanévtől 1980 december 11-ig a Kálvária úton nyert elhelyezést. Itt vált 1970-ben kollégiummá, mivel megteremtődtek ehhez a szükséges tárgyi és személyi feltételek. 9 hálószoba és 5 tanulóhelyiség szolgálta az iskola 135 kollégistájának igényét. Volt barkácsműhely, fotó-labor, az udvaron labdarúgó-, kosár- és röplabdapálya is. 1980-ban mégis el kellett költözni, mert életveszélyessé nyilvánították a kollégiumi célokat szolgáló épületszárnyat.

A Kálvária úti épület

Káptalan domb.

A Káptalan-dombon 1980.december 11-től 1985. október 3-ig működött az intézmény. A kollégiumhoz nem tartozott sem udvar, sem sportpálya. Az 5 év során folyamatosan építkezés is zavarta a nyugodt tanulást. Viszont a Káptalan-dombon alakult ki az a jól bevált rendszer, hogy a hálószobák egyben a tanulás, az öltözködés szinterei is lettek. A 600 személyes konyha - mely az intézményhez tartozott - lehetővé tette, hogy más iskolák is igénybe vegyék szolgáltatásunkat. Amíg az egyház vissza nem vásárolta a helyiségeket, a püspöki könyvtárt látogathatták a diákok is.

1985. október 3-tól 1989. május 23-ig, az Amadé L. utcára kellett költöztetni a kollégiumot, szükségmegoldásból. A reggeli és ebéd az iskolában, a vacsoráltatás pedig a 401-es Szakmunkásképzőben volt megoldható.

A kollégium előző épülete, Mester utca 24 helyén kisgyermek-intézmények (bölcsöde, óvoda) voltak. Ezekből alakítottak ki 80 férőhelyet középiskolai fiúk részére. Itt már sikerült a diákok többségét 4 ágyas szobákban elhelyezni. Az épületeket udvar, sportpálya, zöldterület vette körül. A törmelék-dombok helyén parkok, virágágyások, emlékfák, rózsakert, kerti tó díszlik és egy villanyvilágítással ellátott, este is használható bekerített sportpálya épültek, melyek mind az itt lakott diákok, tanárok közös munkáját dícsérik.

Mester utcai épület udvara és bejárata

Szűkös épületünkben /nem voltak közösségi helyiségeink/ azért módját találtuk a kondiciót fejlesztő gép és bordásfal elhelyezésének. Lehetett asztaliteniszezni és rexezni is. Használtuk a TV-t, videót és  a számítógépeket. Folyamatosan építjük kézikönyvtárunkat, és tanulmányaikhoz használják a fiatalok a 2000 kötetes szépirodalmi könyvtárunkat, melyet a közlekedőben szabadpolcos rendszerben helyeztünk el.

A kollégium előtere

Tanuló- és lakószoba berendezése

Kollégiumi folyosó