A Csallóköz keleti peremén, a Vág folyó bal partján, Komáromtól kb. 35 km-re északra van egy kis falu, Szímő; szlovák nevén: Zemné. A 2300 lakos több mint 70%-a magyar. Büszkék magyarságukra, büszkék a település nagy szülöttjére, Jedlik Istvánra, szerzetesi nevén Jedlik Ányosra. Ezért is emlékeztek gazdag tartalmú, a nagy tudóshoz, feltalálóhoz méltó ünnepséggel rá – születésének 200. évfordulóján.

Valójában már május 5-én elkezdődött a megemlékezés. Fizikaversenyt rendeztek. A Pápai Gyuláné tanárnő által felkészített, a Fertődi Általános Iskola tanulóiból álló csapat nyerte a versenyt.

Május 6-a teljesen az ünneplés jegyében telt.

A program dr. Várszegi Asztrik, püspök, főapát emlékmiséjével kezdődött. Különös egybeesés, hogy a templom védőszentje Szent Márton, kinek nevét Pannonhalma évszázadokon át viselte, s ahol a bencés rendnek több mint 1000 éve kolostora van.

A szentbeszéd az Istenhez vezető, az “elvesztett Paradicsom” visszahódítását eszközlő különböző utakról szólt. Jedlik Ányos tudományával és a szerzetesi élet vállalásával járta be ezt az utat.

A szentmisét követően a templom előtti téren az 1993-ban emelt szobor megkoszorúzására került sor.
 

Győr város küldöttségének főhajtása Jedlik szobra előtt	A Jedlik Ányos emlékbizottság-Győr tisztelgése a tudós előtt

Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese – több magyar kormánytag részt vett az ünnepségen -, az esemény politikai jelentőségét hangsúlyozta: a mai Szlovákiában olyan politikai légkör van, hogy nagyszabású ünnepségen emlékezhetnek meg Jedlik Ányosról, a magyar tudósról.

Boros Miklós pozsonyi nagykövet Németh Zsolt külügyi államtitkár köszöntőjét tolmácsolta.

Ezt követően a résztvevők az új épületben elhelyezett, megújított Jedlik-kiállítás megnyitására vonultak át. Az épületet a múlt század végén Károlyi gróf építtette iskolának.

Öröm volt hallani Fáber Antal Ányosomnak c. versét, hiszen Federmayer István, a Révai Miklós Gimnázium nyugalmazott tanára fordította a latin distichonokban írt költeményt magyarra. Fáber Antal, Jedlik pozsonyi tanártársa a betegségéből felépült kollégát köszöntötte a versben:

A kiállítás két Jedlik-találmánnyal gazdagodott. Király Árpád, a Jedlik Ányos Társaság főtitkára adta át az ajándékokat.

A Győrött feltalált forgony, elektromotor átadása	A dinamó egy szimői cserkész kezében

A kiállítást Kantár Éva, a Szímői Jedlik Ányos Társaság elnöke nyitotta meg, megköszönve Győr Város Önkormányzatának a kiállító terem berendezéséhez (asztal, székek) és a magyar tannyelvű iskolának (másológép) nyújtott 400. 000 Ft értékű támogatást.

A délutáni tudományos emlékülést Bób János polgármester nyitotta meg. A tudás, a tudomány világosságáról beszélt és a “menjetek és gyújtsatok fényt” emberi küldetésről.

Schmidt János, a Jedlik Ányos Társaság elnöke a jeles tudós életének és munkásságának a megismerését szorgalmazta, s megismételte a társaság javaslatát: az Esztergomot és Párkányt összekötő hidat nevezzék el Jedlik Ányosról.

Király Árpád, a Jedlik Ányos Társaság főtitkára az 1858-ban Jedlik Ányosnak adományozott akadémiai emlékérem másolatával jutalmazta a tudós emlékének ápolásáért sokat tevőket.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke ünnepeink fontosságáról beszélt: kiemelhetnek bennünket pesszimizmusunkból.

Dr. Morovics Miroslav Tibor a Szlovák Tudományos Akadémia üdvözletét tolmácsolta szlovák nyelvű beszédében.

Felemelő eseménye volt az ünnepségnek a Szímői Jedlik Ányos Társaság díjának átadása. A 200. évfordulóra alapították, egy-egy szlovákiai magyar tudóst jutalmaznak vele. A természettudományi-műszaki díjat Agócs László építészmérnök kapta; tervezője a párkányi hídnak is. A társadalomtudományi díjat Vadkerty Katalinnak adományozták. A díjazott gazdaságtörténész. Az utóbbi években a szlovákiai magyarság sorsát kutatta, “A belső telepítések és a lakosságcsere” c. könyvében a deportálásokról, a konfiskálásokról és kitelepítésekről írt.

Az ünnepséget a vendégek baráti beszélgetése és kulturális műsor zárta.