2008. június 6-án a bencés szerzetesre, tanárra, feltalálóra emlékezett szülőfaluja.

Örömmel fogadtuk a meghívást, mert nemcsak iskolánk névadóját ünnepelték, hanem azért is, mert a meghívón iskolánk volt művésztanárának, Várady Lajosnak a Jedlik-portréját láthattuk.Győr városa is képviseltette magát az ünnepségen. Gondolatiságában, az emlékezés szervezettségében gazdag programon vettünk részt.
Nyitányként Szent Márton-hegy kolostorának főapátja, Várszegi Asztrik püspök celebrált szentmisét a Szent Márton tiszteletére szentelt szímői templomban, melyben Jedlik Istvánt megkeresztelték, ahol erőt, hitet merített munkájához. A főapát úr szentbeszédében hangsúlyozta, hegy Jedlik Ányos úgy szentelte életét Istennek, hogy az emberek javára munkálkodott. Élete példa lehet; s ma különösen az ifjúságnak van szüksége humán értékeket hordozó példaképekre.

Az emlékezés koszorúinak elhelyezését Wass Albert „Mikor a bujdosó az Istennek beszélt” c. költeménye vezetett be. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Jedlik példájáról szólt. Ő munkásságával, találmányaival bizonyította, hogy fel lehet emelkedni a magyar ugarról. Sürgette a magyarság egymás iránti felelősségének erősítését, a tehetségesek, felkarolását, megbecsülését. A fiatalok ismerjék nagyjainkat, legyenek büszkéik tudósainkra, feltalálóinkra. A most élő nemzedékeken múlik, milyen lesz a XXI. század nemzetünk számára.

Iskolánk koszorúját Domonkos László igazgató, Saáry Tibor igazgatóhelyettes és Baksa Péter nyugdíjas tanár helyezte el Jedlik Ányos szobránál. A városi önkormányzat nevében a dr. Schmidt Péter önkormányzati képviselő által vezetett küldöttség koszorúzott. A tudományos szimpóziumot Szigeti László, az MKP alelnöke nyitotta meg. Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója Jedlik tudós kortársairól beszélt, akik a mostoha, tőkeszegény magyarországi viszonyok ellenére is jelentőset alkottak: Bolyai János matematikusról, a világ tíz legjelesebb matematikusának egyikéről, Semmelweiss Ignácról, a tudós orvosról, Szinnyei Józsefről, Révkormárom szülöttéről, a biográfusról és bibliográfusról, Goldziher Ignácról, a keletkutató tudósról, Preysz Móricról, Sopron szülöttéről, aki megmutatta, hogyan kell a tokaji bort pasztörizálni. Törhetetlenül haladtak a maguk választotta pályán. Antal Ildikó, az Elektrotechnikai Múzeum igazgatója Király Árpádra emlékezett: Ő álmodta meg az Elektrotechnikai Múzeumot, megalapította a Jedlik Ányos Társaságot, megszervezte a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Jedlik-emlékszobáját, kezdeményezte Jedlik-Czuczor-szobor felállítását, rengeteget tett azért, hogy az ország és a világ megismerje a nagy fizikus találmányait. A Szímői Jedlik Ányos Társaság 1996-ban Jedlik-díjat alapított. Azok a szlovákiai magyar tudósok részesülhetnek az elismerésben, akik a reál- és társadalomtudományokban jeleskednek, kiemelkedőt alkotnak. A díjak átadására kétévente kerül sor. Az előző alkalommal kitüntetettek mindig beszámolnak a két év alatt végzett munkájukról. Az első előadó Kiss László volt. Jeles felvidéki, palócföldi orvosok életét kutatta és kutatja, tanulmányokat ír, előadásokat tart, kulturális kontaktológia címmel egyetemi tantárgyat tervez. Gyurgyik László folytatta a szovákiai népmozgalom, asszimiláció, kisebbségi kérdések területén végzett kutatásait. A regionalitás kérdésének vizsgálatát határokon túlra is kiterjeszti.

Ezután került sor a 2008. évi Jedlik-díjak átadására:
Bándi György evangélikus teológus, a hittudomány doktora, egyetemi tanár Biblia-kutatásaiért, az ökumenikus Biblia-szöveg megalkotásáért, tudományos kutatásaiért részesült a díjban. Frankovics Boldizsár villamosmérnök, egyetemi tanár a kibernetika és a mesterséges intelligencia területén végzett kutatásaiért nyerte el a díjat.

A szímői rendezvény bizonyította, hogy Jedlik Ányos szelleme él, a kis szlovákiai falu méltóképpen őrzi, ápolja tudós fia emlékét.

Köszönjük Bób Jánosnak, Szímő polgármesterének az ünnepség összefogását, szervezését, köszönjük a meghívást.

Baksa Péter