Névadónk: Jedlik Ányos
·Jedlik Ányos Neve
·Jedlik Ányos Sírhelyei
·Jedlik Ányos Szülőfaluja
·Jedlik Ányos a fizikus
·Jedlikről írták
·Kis Jedlik-brevárium
·Szimő, Jedlik Ányost ünnepelte
·Nekrológ

Jedlik Ányos Neve

"Közöttünk már csak emléke él tovább,
nem mint szellemóriásé, akit csak
bámulni tudnánk, hanem mint úttörő
munkásé, akit követhetünk."
                                (Eötvös Loránd)
1895. december 13-án szólította el Jedlik Ányost a halál. Rá 5 évre, 1900. december 13-án hangzott el a javaslat a városi közgyűlésen "egy-egy utcának; Czuczor Gergel és Jedlik Ányos nevéről leendő elnevezése iránt." A közgyűlés "Czuczor Gergely és Jedlik Ányos emlékének hódolva lelkesülten elfogadja" az indítványt. Nagyon gyorsan, az 1901. január 17-i közgyűlésen már meg is született a határozat: "a Felső-Duna utca Jedlik Ányos nevéről, a jelenlegi Alsó-Duna utca pedig Czuczor Gergely nevéről neveztessék el."

40 év múlva, 1941-ben vette fel iskolánk elődje Jedlik Ányosnak a nevét, s az intézmény teljes címe ez lesz: Magyar Királyi Állami "Jedlik Ányos" Gépipari Középiskola és Magyar Királyi Állami Textilipari Szakiskola.

Szokványos volna a dolgozat folytatása, ha azt írnám: azóta is büszkén viseli e jeles tudós nevét; az 1950-es évek önkénye azonban nemcsak a képzés tartalmát és szerkezetét torzította el, hanem Jedlik Ányos nevétől is megfosztotta az iskolát.

Az 1946/47-es tanév végén még szerepelt Jedlik Ányos neve az iskola címerében, de az 1947/48-as tanév végén már "Általános Gépészeti Állami Műszaki Középiskola Textilipari Tagozattal" majd szinte évente más és más volt az elnevezése. A névtelenség és a számok semlegessége alapján sorolták be a "szocialista menetelésbe".

Az 1955/56. tanév végén jelenik meg újra a név:

Most leírhatom: az iskola a névadó iránti tisztelettel viseli a bencés szerzetes, tudós, feltaláló és pedagógus nevét, "ki évek hosszú során át hazafiúi buzgalommal és sikerdús odaadással fáradozott a művelődés mezején". (Eötvös Loránd).

Nemcsak a dinamó feltalálóját látjuk benne, hanem a kereső-kutató embert is, a világ minél teljesebb megismerésére törekvő tanárt, afiataloknak a felfedezés sikerét és örömét nyújtó pedagógust, a szerzetest, aki az "Ora et labora!" (Imádkozzál és dolgozzál!) harmóniájában élt és alkotott.

Iskolánk sokféle módon őrzi és ápolja a névadó emlékét.

A diákok nap mint nap elvonulnak a lépcsőházi Jedlik-szobor előtt (Alekszovics László győri szobrászművész portrészobra). A falakról több helyiségben és folyosón Jedlik-portré tekint ránk.

Várady Lajosnak, iskolánk nyugdíjas tanárának, festő- és szobrászművésznek az alkotásai e ceruzarajzok és olajfestmények.

Nemcsak formálisan őrizzük Jedlik Ányos emlékét, hanem igyekszünk a tanulókkal is megismertetni e gazdag és változatos életutat.

Az iskola minden évben Jedlik Hetet vagy Napokat rendez: szaktárgyi versenyekkel, vetélkedőkkel, játékokkal tisztelegnek a diákok a tudós tanár előtt. E hét egyik emlékezetes színfoltja az I. osztályosok csapatainak vetélkedője Jedlik Ányos életéről és munkásságáról. Horváth Árpád: A megkésett világhír c. könyve a felkészülés alapja. Mozgalmassá és élővé teszi a versenyt, amikor egy-egy epizódot jelenítenek meg Jedlik Ányos életéből vagy feladatként készített Jedlik-találmányt, modellt mutatnak be, tudományos alapossággal magyarázva annak fizikai elveit és működését.

Jedlik Ányos alakja nemcsak I. osztályban elevenedik meg. Ballagáskor a diákok elköszönnek a Jedlik-szobortól is.

Jedlik Ányos neve érték kifejezője is iskolánkban. A tantestület 7 éve Jedlik- érmet alapított, melyet az iskola tantestülete és diákönkormányzata a 4, illetve 5 év alatt legeredményesebb tanulónak (helytállás a tanulásban, az iskola nevét öregbítő versenyeken, közösségi munkában) ítél oda. A plakett szintén Várady tanár úr alkotása. Ennek másolatát készíttettük el az 1994/95. tanév végére Horváth György keramikussal a névadó halála évfordulójára emlékezve - s minden diák ezt kapta a ballagáskor útravalónak.

"Az igazak örökké élnek" hirdeti Jedlik Ányos síremlékének felirata.

Ezért őrizzük, ápoljuk Jedlik Ányos emlékét, ezért szorgalmazzuk munkásságának megismerését, ezért állítjuk példának tanítványaink és tanáraink elé. Vele együtt valljuk: "a közboldogság legbiztosabb alapja ... az ifjú nemzedék tanítása és növeltetése."

Baksa Péter

A lap tetejére

Jedlik Ányos Sírhelyei

Dr. Holenda Barnabás Jedlik-tanulmánya a következőképpen fejeződik be: “Mi csak szellemünkben tudunk panteont készíteni nagy írónk, politikusaink, tudósaink emlékének. Ezek sorába kell, hogy méltó hely jusson Jedlik Ányosnak, a múlt évszázad csendben, önzetlenül dolgozó tudósának is."

Műszaki nagyjaink, Bp., 1967. Gépipari Tudományos Egyesület.

Győr városa nemcsak emlékezetében, a szellem panteonjában őrizte meg és ápolta Jedlik Ányos örökségét, hanem valósan is kifejezést adott tiszteletének és hálájának. Mintha megvalósult volna a haldokló Jedlik Ányosról a Győri Közlöny 1895. december 12-én írt gondolat: "...az immár megtört testtől búcsúzni készülő lélek a természettudományok mezején nagy dolgokat vitt véghez, míg ereje volt, nevét nagybecsű felfedezéseivel mélyen bevéste önmaga abba a gránitsziklába, melyet emlékezetnek hívunk."

 Hogyan gondoskodott a város a
jeles tudós és tanár emlékének a megörökítéséről?

Részben azáltal, hogy nevét adta a város egyik utcájának és oktatási intézményének:

  • 1900-ban, halála után öt évvel neveztek el róla utcát. A javaslatot az a Kautz Gusztáv tanácsos terjesztette elő a közgyűlésen, akivel a díszsírhelyen egy sorban van az ő sírhelye.
  • A Magyar Királyi Állami Gépipari Középiskola és Magyar Királyi Állami Textilipari Szakiskola 1941-ben felvette Jedlik Ányos nevét; abban az évben, amikor az iskola érettségit adó középiskolává vált. Igaz, a hatalom 1948-ban megfosztotta az intézményt a nagy tudós nevétől, de 1955-ben ünnepélyesen újra felvehette. Az iskola azóta is őrzi és ápolja Jedlik Ányos emlékét.
  • Győr a város és a nemzet nagyjai között tartotta számon az itt tanuló, majd itt tanító, sőt első találmányait /forgony, szódavíz/ itt megalkotó fiát.

Jedlik Ányos 1895. december 13-án hunyt el. A belvárosi plébánia halotti anyakönyvébe jegyezték be. Különös, hogy állását az "áldozár" nyelvújítási szóval jelölték meg, ugyanis a szó nem vált általánossá a mindennapi használatban. A szülőhely, Szimő még Szémő megnevezéssel szerepel.
 

A december 14-i temetés egész napos tiszteletadást jelentett. Délelőtt 9 órakor a bencés templomban - ahol a holttestet felravatalozták - Acsay Ferenc mondott gyászmisét. Délután fél négykor Zalka János püspök szentelte be a halottat; a sírnál Fehér Ipoly főapát vezette a szertartást. Képviseltette magát a város és a Magyar Tudományos Akadémia is. 

A halottat a régi, úgynevezett belvárosi temető bencés kriptájában helyezték "örök nyugalomra". Idézőjelbe tettem az örök nyugalom szószerkezetet, hiszen nem a belvárosi temető lett Jedlik Ányos végső nyughelye.

A bencés kripta, ahova Jedlik Ányost temették.

A bencés kripta, ahova Jedlik Ányost temették. (A képet a pannonhalmi apátság fotótára őrizte meg.)

A régi temető a Győr-Budapest vasútvonal bal oldalán az akkori Lópróbáló tér, Marhavásártér (ma Bisinger József sétány) folytatásában helyezkedett el. Sajnos, ennek a temetőnek az emlékét ma már nem őrzi semmi, pedig - mint a későbbiekből kiderül - szép tervek voltak a sírkert emlékének megörökítésére.

Ahogy a város gazdasága fejlődött, ahogy a XIX. század utolsó harmadában egymás után születtek a gyárak - a vagongyár éppen a temető közelében - szükségessé vált a temető bezárása. Erről a közgyűlési határozat 1912-ben született meg. A bezárás idejét 1931. december 31-ében állapította meg. Ezt azonban többször módosították: 1942. január 31-ére, majd "bizonytalan időre elhalasztva." (138./1939. sz. közgyűlési határozat, 1198./1942. sz. ügyirat a levéltárban.)

A hozzátartozók az új temetőbe vihették hozzátartozóik maradványait.

A Szent Benedek-rend győri székháza 1935. május 21-én kelt levelében (Városi Levéltár-5738. /1935. sz. irat) jelentette be a polgármesternek, hogy az új temetőben a 299-303. sz. sírbolthelyet megvásárolta, és ott 20 koporsó befogadására alkalmas dupla családi sírboltot épít. Ide szállították át a régi, a belvárosi bencés kripta halottait

Az áttelepítésre 1935. augusztus 1-jén került sor. Mindkét Győrött megjelenő napilap - a Győri Hírlap augusztus 2-i, a Dunántúli Hírlap augusztus 4-i száma - tudósított az eseményről. Mindegyik cikk azzal fejeződött be, hogy Jedlik Ányos hamvait csak ideiglenesen helyezték el a kriptában, ugyanis a város díszsírhelyen fogja eltemetni.

Mai kripta

Kripta névsor

A mai köztemetői vagy nádorvárosi temetői bencés kripta. A névsorban ötödikként szerepel Jedlik Ányos neve.

A díszsírhely adományozásának a gondolata fokozatosan érlelődött a város értelmiségében. Ahogy közeledett a temető bezárásának időpontja, egyre gyakrabban szólaltak fel a lokálpatrióták - köztük dr. Petz Aladár kórházigazgató -, hogy a "boldog emlékezetű polgárokat, akik a város életében szerepet játszottak, érdemeket szereztek", külön tiszteletben részesítsék.

A város vezetése magáévá tette a javaslatokat, s 1933-ban létrehozta "az érdemes győri polgárok névsorának megállapítására szervezett bizottságot." 1934-ben a névsor elkészült, amelyet aztán a következő években többször felülvizsgáltak, módosítottak.

A Győri Hírlap két héttel a bencés kripta áttelepítése előtt a következőket írta: “Felújult a polgármesternek az a rokonszenves gondolata, amelyik a régi temető szép kápolnáját érintetlenül hagyja, a temetőt pedig emlékparkká alakítja át...Jedlik Ányos István maradványait ki kellene emelni a közös sírból, és a régi temető emlékparkjában külön ligetet alkotni a számára, amelyben kőemlék, kőurna őrizné emlékét." (1935. július 18.)

Az elképzelések, tervek 1939-re, 1940-re kristályosodni látszottak: (138./1939.-42./1940. sz.közgyűlési határozatok.) “A közgyűlés az érdemes régi polgárok elhelyezésére a Bisinger-kápolna körül jelöl ki helyet, és nevüket itt alkalmas módon megörökíti" - illetve "a város díszsírhelyen helyezi el az arra érdemeseket."

Markovics Sándor elkészítette a Bisinger-kápolna körül kialakítandó sírkert tervét is:

Másolat a tervrajzról

Másolat a tervrajzról

Sajnos, nem valósult meg. A II. világháború lelassította a munkálatokat. A főjegyző polgármesterhez címzett, 1942. április 28-án kelt levele még mindig csak összegezte a temető megszüntetésével kapcsolatos teendőket. A  megörökítésre szánt harminc név után a következőket írta: "A felsoroltak közül Cruss Miksa lovagot, Dr. Kovács Pál írót külön elbánásban javasolom részesíteni, és kérem, hogy őket a város a köztemetőben díszsírhelyen helyezze fel a korábban exhumált Jedlik Ányossal együtt. Erre a polgármester úr ígéretet is tett."

Közben újjászervezték a díszsírhelyadományozó-bizottságot, s 1942. december 4-én teljesült sokak vágya: díszsírhelyet kaptak az érdemes győri polgárok. Mind a Győri Nemzeti Hírlap, mind a Dunántúli Hírlap tudósított az eseményről.

Ekkor kaptak érdemeikhez méltó elismerést: Jedlik Ányos, Karsay Sándor (és neje), Karpf Antal (és neje), dr. Kovách Pál (és neje), Cruss Miksa és Winterl Antal. A katolikus érdemes polgárok holttetemét Apor Vilmos, az 1945-ben vértanúhalált halt győri püspök szentelte be "nagy asszisztenciával. "Jedlik Ányos sírjánál dr. Bánhegyi Jób bencés redházfőnök, a tanári kar, valamint a tanulóifjúság imádkozott.

Jedlik Ányos síremlékeJedlik Ányos sírfelirata

Jedlik Ányos síremléke és sírfelirata

Dolgozatomat itt befejezhetném azzal, hogy Jedlik Ányos elnyerte érdemeihez méltó nyughelyét. Mégsem tehetem, mert két különös feltételezésről, elletve eseményről szólni kell.

Az egyik: Az utóbbi években többen kifejezték, hogy a város által adományozott díszsírhely csak jelképes, Jedlik Ányos hamvai továbbra is az 1935-ben épített bencés kriptában vannak. Ezt a feltételezést több bizonyítékkal vélik igazolni.

A következőkkel:

  •  Jedlik Ányos neve továbbra is ott szerepel az 1935-ben épített bencés kriptán.(Lásd fotó)
  • Egy temetői alkalmazott azt állítja, hogy látta Jedlik Ányos koporsóját a bencés kriptában.
  • A feltételezést erősítheti a temetésről szóló cikk azon mondata:"...a díszsírhelyek félig már be voltak hantolva."
Vannak érvei azoknak is, akik a díszsírhelyen vélik tudni
Jedlik Ányos maradványait.
Melyek ezek?
  • Az 1935-ös újratemetéskor a győri sajtó arról tudósít, hogy Jedlik Ányos holttetemét csak ideiglenesen helyezték el a közös sírhelyen, ui. a város díszsírhelyet fog számára adományozni.
  • mind a levéltári anyag, mind a sajtó a halottak tetemeinek díszsírhelyre való szállításáról ír.
  • A Halotti törzskönyv Jedlik Ányosnál megjegyzi: "Átszállíttatott a belvárosi temetőből." Tudjuk, hogy a belvárosi temető téves megjelölés, hiszen Jedlik Ányost az új temető bencés kriptájából vihették át, de az "átszállíttatott" szó jelzi, hogy a tetemet mozdították.
  • Dr. Holenda Barnabás, aki ekkor a győri bencés gimnázium igazgatója volt, tehát “megélte” az újratemetést, a Műszaki nagyjaink (Gépipari Tudományos Egyesület, Bp., 1967.) c. kötetben a következőket írta: “Nyugvóhelye nem lett végleges. 1935. aug. 1-re virradó éjjel exhumálták az orvos szerint alig romlott holttestét, és a megszüntetett belvárosi temetőből az új szabadhegyi temetőbe, a rend sírboltjába szállították át. Néhány év múlva érckoporsója a város által adományozott díszsírhelyre került Győr város nagyjai közé...”
  • Közvetett bizonyíték lehet, hogy a feleségükkel együtt eltemetettek nevénél megjegyzik a Halotti törzskönyvben: "Egy koporsóban fekszenek."
  • Vajon Apor Vilmos püspök üres sírokat szentelt be?


A vitát csak a sírok feltárása és a holttetemek exhumálása dönthetné el. A Bencés Rend győri háza, a Városszépítő Egyesület és a Jedlik Ányos Társaság képviselőiből alakult bizottság 1997. december 11-én felnyittatta a kriptát. A kérdést azonban nem sikerült eldönteni, ui. a kriptát egy korábbi temetői rabláskor szétdúlták.

Az utókor emberében felmerül: Folytassuk-e a további - esetleg nagy költségekkel járó - kutakodást? Fontos-e tudni, hogy fizikai valóságában hol nyugszanak Jedlik Ányos hamvai? A történelmi hitelesség kötelességünkké tenné a végső tisztázást, de Jedlik Ányos iránti tiszteletünket ez a bizonytalanság nem korlátozhatja.

A másik esemény, amelyet úgy lehetne jellemezni: "bolhából elefántot csináltak." A Népszabadság 1977. július 22-i számában Vadász Ferenc tollából cikk jelent meg "A hajdani kegyeletsértés leleplezéséről" címen. Eszerint a békéscsabai Hiradótechnikai Vállalat Jedlik Ányos szocialista brigádja Győrbe látogatott, s lerótta tiszteletét a névadó sírjánál. A brigád tagjai észrevették, hogy a síremlék hátlapján egy asszony sírfelirata olvasható. Ez volt a kegyeletsértés.

Az új temetőben valóban felhasználták a régi temető legszebb síremlékeit. Jedlik kőoszlopáról elmulasztották letörölni az előző halott nevét. A városvezetés az újság 1977. szeptember 1-ji számában válaszolt is a "tiszteletlen feledékenység" korrigálásáról:...a téti ipari szövetkezetek szocialista brigádja elvégezte a szükséges munkát."

Ez Jedlik Ányos sírhelyeinek története. Síremléke ma is ott áll Győr város "érdemes polgárai" díszsírhelyeinek sorában: szerényen, tisztán; mégis ünnepélyesen, kifejezve emberi, tanári, tudósi méltóságát, s hirdetve: "Az igazak örökké élnek, és az Úrnál az ő jutalmuk."
 

Baksa Péter
 Megjegyzés: A forrásokra hivatkoztam a szövegben. Felhasználtam még Grábics Frigyes A Jedlik-pályadíj c. dolgozatát.( Kézirat.)

 

A lap tetejére

Jedlik Ányos Szülőfaluja

A Csallóköz keleti peremén, a Vág folyó bal partján, Komáromtól kb. 35 km-re északra van egy kis falu, Szímő; szlovák nevén: Zemné. A 2300 lakos több mint 70%-a magyar. Büszkék magyarságukra, büszkék a település nagy szülöttjére, Jedlik Istvánra, szerzetesi nevén Jedlik Ányosra. Ezért is emlékeztek gazdag tartalmú, a nagy tudóshoz, feltalálóhoz méltó ünnepséggel rá – születésének 200. évfordulóján.

Valójában már május 5-én elkezdődött a megemlékezés. Fizikaversenyt rendeztek. A Pápai Gyuláné tanárnő által felkészített, a Fertődi Általános Iskola tanulóiból álló csapat nyerte a versenyt.

Május 6-a teljesen az ünneplés jegyében telt.

A program dr. Várszegi Asztrik, püspök, főapát emlékmiséjével kezdődött. Különös egybeesés, hogy a templom védőszentje Szent Márton, kinek nevét Pannonhalma évszázadokon át viselte, s ahol a bencés rendnek több mint 1000 éve kolostora van.

A szentbeszéd az Istenhez vezető, az “elvesztett Paradicsom” visszahódítását eszközlő különböző utakról szólt. Jedlik Ányos tudományával és a szerzetesi élet vállalásával járta be ezt az utat.

A szentmisét követően a templom előtti téren az 1993-ban emelt szobor megkoszorúzására került sor.
 

Szülőfalu 1 Szülőfalu 2
Győr város küldöttségének főhajtása
Jedlik szobra előtt
A Jedlik Ányos emlékbizottság-Győr
tisztelgése a tudós előtt

Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese – több magyar kormánytag részt vett az ünnepségen -, az esemény politikai jelentőségét hangsúlyozta: a mai Szlovákiában olyan politikai légkör van, hogy nagyszabású ünnepségen emlékezhetnek meg Jedlik Ányosról, a magyar tudósról.

szülőfalu 3
Csáky Pál miniszterelnök-helyettes

Boros Miklós pozsonyi nagykövet Németh Zsolt külügyi államtitkár köszöntőjét tolmácsolta.

Ezt követően a résztvevők az új épületben elhelyezett, megújított Jedlik-kiállítás megnyitására vonultak át. Az épületet a múlt század végén Károlyi gróf építtette iskolának.

Öröm volt hallani Fáber Antal Ányosomnak c. versét, hiszen Federmayer István, a Révai Miklós Gimnázium nyugalmazott tanára fordította a latin distichonokban írt költeményt magyarra. Fáber Antal, Jedlik pozsonyi tanártársa a betegségéből felépült kollégát köszöntötte a versben:

Ányosomnak

Újra egészséges vagy! Még minap ennek örültem,
Most arról dalolok, hogy miket érez e szív.

Honszeretetből, s hogy becsülést hozz arra a Rendre,
Melynek nem pusztán tagja, de éke is vagy,
Nagy s kimerítő munkát vállaltál Te magadra,
S éjt – napot áldoztál szaktudományaidra.

Néked a féktelen ármány cselszövevénye sem ártott,
Híres vagy Te eszed s munkabírásod után.
Hírnév, megbecsülés, koszorú jár érte, ki annyit
Fáradozott, Múzsád, hidd, jogosan teszi ezt.
Ányosom! Elveszi tőled a nagy tudományod az Orcus,
Elrabol az mindent, azt, amit én becsülök.
Ám Rhadamantus tudja a tisztét, és a borostyán
Mégis rajta marad érdemesült fejeden.

A kiállítás két Jedlik-találmánnyal gazdagodott. Király Árpád, a Jedlik Ányos Társaság főtitkára adta át az ajándékokat.

Szülőfalu 4 Szülőfalu 5
A Győrött feltalált forgony,
elektromotor átadása
A dinamó egy szimői cserkész
kezében

A kiállítást Kantár Éva, a Szímői Jedlik Ányos Társaság elnöke nyitotta meg, megköszönve Győr Város Önkormányzatának a kiállító terem berendezéséhez (asztal, székek) és a magyar tannyelvű iskolának (másológép) nyújtott 400. 000 Ft értékű támogatást.

A délutáni tudományos emlékülést Bób János polgármester nyitotta meg. A tudás, a tudomány világosságáról beszélt és a “menjetek és gyújtsatok fényt” emberi küldetésről.

Schmidt János, a Jedlik Ányos Társaság elnöke a jeles tudós életének és munkásságának a megismerését szorgalmazta, s megismételte a társaság javaslatát: az Esztergomot és Párkányt összekötő hidat nevezzék el Jedlik Ányosról.

Király Árpád, a Jedlik Ányos Társaság főtitkára az 1858-ban Jedlik Ányosnak adományozott akadémiai emlékérem másolatával jutalmazta a tudós emlékének ápolásáért sokat tevőket.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke ünnepeink fontosságáról beszélt: kiemelhetnek bennünket pesszimizmusunkból.

Dr. Morovics Miroslav Tibor a Szlovák Tudományos Akadémia üdvözletét tolmácsolta szlovák nyelvű beszédében.

Felemelő eseménye volt az ünnepségnek a Szímői Jedlik Ányos Társaság díjának átadása. A 200. évfordulóra alapították, egy-egy szlovákiai magyar tudóst jutalmaznak vele. A természettudományi-műszaki díjat Agócs László építészmérnök kapta; tervezője a párkányi hídnak is. A társadalomtudományi díjat Vadkerty Katalinnak adományozták. A díjazott gazdaságtörténész. Az utóbbi években a szlovákiai magyarság sorsát kutatta, “A belső telepítések és a lakosságcsere” c. könyvében a deportálásokról, a konfiskálásokról és kitelepítésekről írt.

Az ünnepséget a vendégek baráti beszélgetése és kulturális műsor zárta.

Szülőfalu 6

A Jedlik Ányos Emlékbizottság és a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola
küldöttsége a megkoszorúzott szobornál


 

Baksa Péter
Győr, 2000. május
A lap tetejére

Jedlik Ányos a fizikus

"A haza népisten, kit vall hű s hűtlen imádó;
Szájjal-szóval emez, s tiszteli tettel amaz."
/Czuczor Gergely/
A XIX. század a klasszikus fizika kiteljesedésének a kora. A természet- tudományok óriási fejlődésnek indultak. Ezen korszak kiemelkedő egyénisége volt Jedlik Ányos, aki tanúja és formálója volt a természettudományok felvirágzásának.

A kísérleti fizika, ezen belül az elektromosságtan területén olyan maradandót alkotott, amely nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó.

Felfedezéseinek, találmányainak száma 80 körül van. Ezeknek a részletes leírására, elemzésére, de még puszta felsorolására sem vállalkozhatok rövid írásomban. Néhány találmányáról szeretnék csak említést tenni, amelyekkel világszínvonalon oktatta a fizikát illetve mint kutató, társait is megelőzte.

Ilyen találmány például az osztógép, a dinamó, vagy a villámfeszítők. Továbbá megtekinthetsz egy képet a forgonyról és a szóda készítésének elvéről.

Befejezésül Eötvös Loránd majdnem 100 évvel ezelőtti gondolatait idézem. 1897 májusában mondta a Magyar Tudományos Akadémián Jedlik Ányos munkásságának méltatásakor. Olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek most is megszívlelendők és követésre méltóak.

"Ma már kedvezőbbek tudományos viszonyaink, többen vagyunk, jobb iskolákban jobban készülhetünk elő, segédeszközökben gazdagabbak lettünk, s a nagyvilág tudományos intézeteivel is szorosabb kapcsolatba jutottunk, nekünk már könnyebb lehetne a haladás... De hiányzik nekünk, ami megvolt Jedliknek és társainak, az idő, melyet zavartalanul fordíthatnánk tudományos munkásságunkra... Pedig a tudomány, mint féltékeny kedves csak annak homlokára nyomja csókját, ki minden percét neki szenteli."

Póda László
tanár

A lap tetejére

Jedlik Ányosról írták

"Nagyságos rektorunk gondosan õrködött, hogy tudományos intézetünkön a rend, csend s illem fenntartassanak, annak úgy, mint tagjainak becsülete és méltósága a legszigorúbban megõriztessék ... Tette ezt eréllyel párosult atyai szelídséggel; mert ha fölháborodott is a kihágás ellen, szíve mindig nyitva állott a hibázóknak; ha feddett, gyógyítani akart, nem bántani..."

/Ruzsicska János/


"Előadása a kutató tudós előadása volt, ki hallgatóihoz úgy beszél, mint tudóstársakhoz, kik előtt nem rejt el titkot, hanem felhívja leplezetlenül a maga gondolatmenetét ... Behozatta az eszközt, mûködésbe hozta hallgatóságának szemeláttára úgy, hogy a kísérlet nekik nemcsak mutatványul, hanem igazi tanulságul is szolgált. Valóban kísérleti előadásokat tartott már olyan időben, amikor még többnyire csak kréta és spongya járta."

/Eötvös Loránd/


"Egyszerű mint ő maga, volt az ő hazafisága is, nem különös jutalomra jogosító, hanem csak kötelesség teljesítése, és mégis sokszorozva milliók szívében egy szervezet életének és felvirágzásának legszilárdabb biztosítéka."

/Eötvös Loránd/


"Mi csak szellemünkben tudunk panteont készíteni nagy íróink, politikusaink, tudósaink emlékének. Ennek sorába kell, hogy méltó hely jusson Jedlik Ányosnak, a múlt évszázad csendben, önzetlenül dolgozó tudósának is."

/Holenda Barnabás/

A lap tetejére

Kis Jedlik-brevárium

" ... életem hosszú volt, de a munka sohasem fárasztott, hová kellene lennünk, ha az Isten a munkára való képességet megvonná tõlünk."

"A tudományegyetem fõ célja, hogy a tudományok szakadatlan és szorgalmas gyarapítása és meghonosítása mellett azokban az egyetemi ifjúság oly fokban képeztessék ki, miként mint a termékeny méhkasból kiröpülõ raj ... a kor követelményeinek megfelelve mind a maga biztos jövendõjének megalapítására, mind a közjó elõmozdítására a lehetõ legnagyobb sikerrel mûködhessék."

"Ha a természettörvények a mennyiségtan szabályai szerint ... fejeztetnek ki, a képletekbõl, alkatokból hánylási (- számolási -) úton új kitételek és képletek, tehát új természettörvények is vezettetnek ki."

Mi szükséges - Jedlik Ányos szerint - "a természettudományi ismereteknek kutatás általi megszerzéséhez?" - "a józan észlelés" - "a kitartó szellemi érdekeltség" - "olyféle készülékek használata, melyek ... (a) tüneményeknek biztos és kellõ mérvbeni elõállítására és azoknál elõforduló mérések megtételére célszerû segédeszközökül szolgálnak." - "ösztönzõül szolgál az anyagi érdekeltség - az elméleti ismereteknek a közélet változó körülmények közötti felhasználhatása" - áldozatkészség"

" ... minden, bármely anyagi haszon elérhetése végett tett fáradozásaink, alkalmazott segédeszközeink csak akkor és csak annyiban lehetnek célszerûek, mikor és mennyiben a kitûzött célra vonatkozó természeti törvényeken alapulnak."

Jedlik Ányos a Pázmány Péter érsek által alapított nagyszombati egyetem Pestre, "az ország szívébe" helyezését (1777.), illetve önálló, független tanintézetté nyilvánítását (1780. június 25.) nemzeti ünnepként értékelte. Jedlik Ányos szerint Mária Terézia "legfõbb törekvése oda irányult, hogy a köz boldogság legbiztosabb alapját, az ifjú nemzedék tanítására és növeltetésére szolgáló intézeteket ... a legjobb állapotba helyezze."

"Kedves Hallgatóimat ... arra kérem és intem, miszerint az elõadásokra szabott órákat fontos akadály nélkül soha el ne mulasszák, az e helyen történendõ értelmezéseket mindenben kellõ figyelemmel és ha szükséges, jegyzetekkel is kísérjék. Egymás iránt mívelt társalgási szabályok szerint szelídséggel és barátságos modorral megelõzõleg viseltessenek, tanítóik s egyéb elöljáróik iránt ... nem szolgai, hanem bizodalmat és szeretetet lehelõ engedelmességgel és udvariassággal viseltessenek ..."

Jedlik Ányos több természettudóssal együtt részt vett a magyar nyelvújításban, tudományos-technikai szavak alkotásában. Szavaiból:
  • dugattyú
  • ejternyõ, szállernyõ -(ejtõernyõ)
  • eredõ, összetevõ
  • ferdény (trapéz)
  • sebesedés (gyorsulás)
  • huzony, huzal
  • kitérés, kitérési szög
  • lejtmérõ, lejtmérés
  • megfigyelni
  • merõleges
  • mérke (minta)
  • nyomaték
  • osztógép
  • villamfeszítõ, feszültségnövelõ
  • villamszedõ
" ... a tanároknak önművelésükre legyen egy szabad hétköznapuk."

Az "anyagi jólét alapfeltétele az egészség."

"Az emberi természetben lévén, hogy amiért fizet, azt többre becsüli ..."

"Ne engedjétek e drága és üdvhozó alkalmat - az egyetemi rend és fegyelem szoros megtartását - mellettetek használatlanul elsurranni, mert csak így lehetséges, hogy a jobblét után sóvárgó Magyarhazánk tinektek is, mint a jólét józan elõmozdítóinak valaha örvendjen."

"... semmi nagyot, semmi dicsőt erőfeszítés és istensegedelme nélkül ki nem vihetni..."

"Minden tudományágban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában mulatok és gyönyörködöm is."

"... a pincék további használata ... azonnal megszüntetendõ volna ... A kõbányai pincék és földalatti lakhelyek ilyféle revisióját méltán igényli azon felebaráti részvét, mellyel az ottani üregekben dolgozó, lakó, s több százra menõ szegény sorsú embertársaink iránt tartozunk; kikrõl elszomorodva mondhatni, hogy számukra nincs egyebütt hely, kiknek a lelket és testet egyenlõen üdítõ napvilágot nagyrészben nélkülözve, akár a mindennapi kenyerük megkeresése, akár a napi fáradságai kipihenése, vagy gyöngélkedéseik kiheverése végett, csak azon dohos párákkal telt földalatti lakhelyeikben tartózkodniok, szóval élniök s halniok kell."

"Nincs egyéb hatalom tehát a földön, mint a tudományok varázsereje."

"... az anyagok természetét a természettan ismerteti meg; látni való tehát, hogy a jóllét eszközlésére a természettan is szükséges."

Válogatta: Baksa Péter
A lap tetejére

Szimő, Jedlik Ányost ünnepelte

2008. június 6-án a bencés szerzetesre, tanárra, feltalálóra emlékezett szülőfaluja.

Jedlik SzimőÖrömmel fogadtuk a meghívást, mert nemcsak iskolánk névadóját ünnepelték, hanem azért is, mert a meghívón iskolánk volt művésztanárának, Várady Lajosnak a Jedlik-portréját láthattuk.Győr városa is képviseltette magát az ünnepségen. Gondolatiságában, az emlékezés szervezettségében gazdag programon vettünk részt.
Nyitányként Szent Márton-hegy kolostorának főapátja, Várszegi Asztrik püspök celebrált szentmisét a Szent Márton tiszteletére szentelt szímői templomban, melyben Jedlik Istvánt megkeresztelték, ahol erőt, hitet merített munkájához. A főapát úr szentbeszédében hangsúlyozta, hegy Jedlik Ányos úgy szentelte életét Istennek, hogy az emberek javára munkálkodott. Élete példa lehet; s ma különösen az ifjúságnak van szüksége humán értékeket hordozó példaképekre.

Az emlékezés koszorúinak elhelyezését Wass Albert „Mikor a bujdosó az Istennek beszélt” c. költeménye vezetett be. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Jedlik példájáról szólt. Ő munkásságával, találmányaival bizonyította, hogy fel lehet emelkedni a magyar ugarról. Sürgette a magyarság egymás iránti felelősségének erősítését, a tehetségesek, felkarolását, megbecsülését. A fiatalok ismerjék nagyjainkat, legyenek büszkéik tudósainkra, feltalálóinkra. A most élő nemzedékeken múlik, milyen lesz a XXI. század nemzetünk számára.

Iskolánk koszorúját Domonkos László igazgató, Saáry Tibor igazgatóhelyettes és Baksa Péter nyugdíjas tanár helyezte el Jedlik Ányos szobránál. A városi önkormányzat nevében a dr. Schmidt Péter önkormányzati képviselő által vezetett küldöttség koszorúzott. A tudományos szimpóziumot Szigeti László, az MKP alelnöke nyitotta meg. Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója Jedlik tudós kortársairól beszélt, akik a mostoha, tőkeszegény magyarországi viszonyok ellenére is jelentőset alkottak: Bolyai János matematikusról, a világ tíz legjelesebb matematikusának egyikéről, Semmelweiss Ignácról, a tudós orvosról, Szinnyei Józsefről, Révkormárom szülöttéről, a biográfusról és bibliográfusról, Goldziher Ignácról, a keletkutató tudósról, Preysz Móricról, Sopron szülöttéről, aki megmutatta, hogyan kell a tokaji bort pasztörizálni. Törhetetlenül haladtak a maguk választotta pályán. Antal Ildikó, az Elektrotechnikai Múzeum igazgatója Király Árpádra emlékezett: Ő álmodta meg az Elektrotechnikai Múzeumot, megalapította a Jedlik Ányos Társaságot, megszervezte a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Jedlik-emlékszobáját, kezdeményezte Jedlik-Czuczor-szobor felállítását, rengeteget tett azért, hogy az ország és a világ megismerje a nagy fizikus találmányait. A Szímői Jedlik Ányos Társaság 1996-ban Jedlik-díjat alapított. Azok a szlovákiai magyar tudósok részesülhetnek az elismerésben, akik a reál- és társadalomtudományokban jeleskednek, kiemelkedőt alkotnak. A díjak átadására kétévente kerül sor. Az előző alkalommal kitüntetettek mindig beszámolnak a két év alatt végzett munkájukról. Az első előadó Kiss László volt. Jeles felvidéki, palócföldi orvosok életét kutatta és kutatja, tanulmányokat ír, előadásokat tart, kulturális kontaktológia címmel egyetemi tantárgyat tervez. Gyurgyik László folytatta a szovákiai népmozgalom, asszimiláció, kisebbségi kérdések területén végzett kutatásait. A regionalitás kérdésének vizsgálatát határokon túlra is kiterjeszti.

Ezután került sor a 2008. évi Jedlik-díjak átadására:
Bándi György evangélikus teológus, a hittudomány doktora, egyetemi tanár Biblia-kutatásaiért, az ökumenikus Biblia-szöveg megalkotásáért, tudományos kutatásaiért részesült a díjban. Frankovics Boldizsár villamosmérnök, egyetemi tanár a kibernetika és a mesterséges intelligencia területén végzett kutatásaiért nyerte el a díjat.

A szímői rendezvény bizonyította, hogy Jedlik Ányos szelleme él, a kis szlovákiai falu méltóképpen őrzi, ápolja tudós fia emlékét.

Köszönjük Bób Jánosnak, Szímő polgármesterének az ünnepség összefogását, szervezését, köszönjük a meghívást.

Baksa Péter

A lap tetejére

Nekrológ

dr. Jedlik Ányos István
(1800. január 11. - 1895. december 13.)
Győri Közlöny, 1895. december 15.

1823. nov. 4-én foglalta el azt a szobát, amelyben 1895. dec. 13-án, tehát 72 év után visszaadta lelkét Teremtőjének, akinek bölcsességét igyekezett felkutatni egész életén át teremtményeinek rendjében. E hosszú 72 évből 55 évet a tanügy terén töltött el, lankadatlan munkásságban; 18 évet élt át jól megérdemelt nyugalomban, de e nyugalom éveiben is folyton kedvelt tudományával foglalkozott. Az Istennek e ritka adományát tehát nem fecsérelte el; szakadatlanul dolgozott, még halála előtt pár hónappal is tudományos kérdéssel foglalkozott: a villamos sűrítőnek általa kieszelt módját írogatta egy füzetkébe, melyet íróasztalán találtunk.

Tehetségei határozottan a kutatásra jelölték ki őt. Éles szeme észrevette a külvilág minden érdekes, feltűnő jelenségét, s nem nyugodott, míg valamiképp megfejtését ki nem eszelte. Még legutóbb is a napsugártörés egy sajátos jelenségét vette észre, ami másnak fel sem tűnt, és sokat tűnődött megfejtésén. Épp ily vizsgálólag fürkészett szeme akkor is, ha a fizika tanára valami új találmányú gép megtekintésére hívta meg. Nem elégedett meg a gép működésével, ha megbámulta is az eredményt, szeme, keze folytonosan kutatott a gép szerkezete és összefüggése után. Amilyen éles volt látása, oly élesen boncoló volt ítélete is. Nem tudott megnyugodni semmiben mindaddig, mig csak meg nem értette; a logika után kutatott minden dologban, s ha meg nem találta, senki kedvéért el nem hitte bármily meglepő eredményről meséltek is neki.

Teljesen szívvel-lélekkel fizikus volt, ennek élt fiatal korában, ezzel foglalkozott nyugalmában, ebben talált szórakozást később is, mikor szellemi működése szűkebb körre szorult, és különösen emlékezete cserben kezdte hagyni. A külső világ kevésbé érdekelte. Nem elegyedett bele semmiféle ügyeibe, bajaiba. 1848-ban őt is kirendelték Budapesten nemzetőrnek, de szivesen hagyta el őrállomását, hogy fizika termébe vonulva dolgozhassék tovább. Tudománya volt az egyetlen szenvedélye - és rendületlen kötelességteljesítés. Ha rajta állt volna, élete utolsó percéig sem hagyta volna el a tanári katedrát, amelyen oly sokáig hirdette a természettudományok vívmányait. Ha a tudományért lángoló heve már fiatal korában szerencsésebb viszonyok közé, a külföld valamelyes gazdagon felszerelt laboratóriumába helyezi, ahol kellő eszközök álltak volna rendelkezésére, még fényesebb eredményeket is felmutathatott volna. De az ő helyzetében, amikor keze kötve volt, s a legtöbb gépet is magának kellett megszerkesztenie, hogy magyarázataiban használhassa, a kutató ész is kénytelen volt pihenni, s idejét oly munkájára fecsérelni, mely elvonta erejét attól, hogy még több, nagyobb felfedezéseket tehessen. Kutató szelleme így is nyomot hagy nemcsak szűkebb körben, hanem a világirodalomban is. Mikor a 20-as években itt, majd Pozsonyban tartózkodott, ő eszelte ki a szódának alkalmazhatóságát savanyúvíz helyett. A mai nap már oly általánosan elterjedt szifont ő találta föl.

A Holz-féle influenziás villamgép eszméje tulajdonképp az ő nevéhez fűződik,terve is már készen volt, csak a kivitelben előzték meg mások,. Sokat foglalkozott egy eredeti szerkezetű villamsűrítő gép összeállításával is, s mindkettőnek végleges megszerkesztésében csak körülményei gátolták. S midőn nyugalomba vonult, tulajdonképp csak időt nyert arra, hogy kutatásait nyugodtabban folytathassa. 78 éves kora nem akadályozta abban, hogy napokon át szakadatlanul a fizikai szertárban dolgozzék. Régibb keletű a finom látást követelő osztógépének összeállítása, melyet ő róla Jedlik-osztógépnek neveznek, és amely az eddig ismert osztógépekkel bátran versenyez még manapság is.

Az idő csak lassan tudta megvásni az erős szervezetet. Hallása gyengült legelőbb. Szeme még sokáig ép maradt, még a legutóbb is szabad szemmel olvasott, s ritkán használt szemüveget. Arra azonban már alkalmatlan volt, hogy fizikai kísérleteket tehessen. S ez esett neki terhére, mert munka, foglalkozás nélkül egy percig sem tudott lenni. Mikor nov. 21-én a haldoklók szentségeinek példásan ájtatos felvétele után beszélgettem vele, hosszú és fáradságos életéről ezt válaszolta: "Kedves rendtárs úr, életem hosszú volt, de a munka sohasem fárasztott; hová kellene lennünk, ha az Isten a munkára való képességet megvonná tőlünk!" Ő igazán a munka embere volt élete utolsó percéig; amit a legutolsó időben tett, az előttünk nem ment munka számba: de ő azért minden percét ugy el tudta foglalni, hogy mindig tett-vett valamit, hogy soha ne unatkozzék.

S a jó Isten a testi épség mellett megajándékozta azzal az áldással is, hogy szelleme is épen működött majdnem halála napjáig. Emlékezete először az ujabb dolgokra nézve hagyta cserben, később már a régiekre is; az idő lassankint összefolyt emlékében , a napokat, heteket nem tudta külön választani, később az egyes éveket sem tudta megkülönböztetni, de szelleme, értelmi képessége folyton ép volt. Halála előtt egy héttel, mikor emlékezete teljesen elhomályosult, s azt sem tudta, hogy hol van, a fizikai tételekről teljes ép elmével vitatkozott. S e szellemi épség megmaradt mindaddig, míg csak a haláltusa be nem állott.

De e komoly, tudományos jellem nem volt azért rideg a társaságban; ellenkezőleg, szerette, kereste a társaságot, s minden iránt érdeklődő lelke egész érdekes tárgyakat tudott felvetni, s érdekesen fejtegetni. De itt is a logikát kereste mindenütt. A jó élcnek jóízűet tudott nevetni; de ha nem találta meg benne a logikát, bosszankodott az elmondóra, de azokra is, akik ily értelmetlen dolgon nevetni tudtak. Még pár évvel előbb is szívesen vett részt minden mulatságban, s szívesen szövetkezett a fiatalabbakkal is, kiknek élénk, derült szelleme jobban megfelelt az ő minden iránt érdeklődő lelkének. De maga is szíves volt mások iránt, s ha valakit vendégül tisztelt, kifogyhatatlan volt a jószívűségből és kedveskedésből. Különösen pedig rajta volt, hogy nevenapján mindenkit oly szivarral kínáljon meg, amilyent legjobban szeretett. Udvarias volt szinte a pedánsságig; a legcsekélyebb dologban sem hágta volna át az illedelem szabályait senkivel, de különösen elöljáróival szemben. Az illemszabályok kötelességszámba mentek nála, s amint nem sértette meg az egyiket, nem hágta át a másikat sem soha.

Élete utolsó két hónapját folytonos utazásban töltötte, mindig menni akart. Láttuk, hogy nagy útra készül, amelyről többé vissza nem tér. Olyannyira menni akart, hogy szinte nehéz volt lebeszélni, s módokat találni, hogyan lehet őt visszatartani itt "ebben a Győrben, ahol oly ritkán süt a nap, az idő folyton homályos, nem lehet látni semmit." Kereste a testi világosságot csak azért, hogy lelke megtalálja azt. Mikor már a haláltusáját vívta, akkor is ki akart még kelni á

Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Szavazás
Szeretnél programozó lenni?

Igen
Igen
0% [0 Szavazat]

Nem
Nem
0% [0 Szavazat]

Szavazatok: 0
Szavazáshoz be kell jelentkezni
Elindult: 2015. 10. 19.

Archívum